Hogy is kezdjem, hogy is kezdjem. Most így utólag írok, nem az események hevében, és nem egyszerű… De valahogy csak megoldom? Nem? Há’ megoldok én mindent, előbb-utóbb. Mondjuk kezdem azzal, hogy nekem Salamanca Latin. Latin-Amerika. (most eszembe jutott a Heaven Street…

Vasárnap Toledóba utaztunk, szintén busszal. (Nem is említettem az előző bejegyzésben a nagyon meghatározó potyareggeliket. Mert azok a reggelik!!! Az ember már-már azt hihette, hogy a feltálalt eleségek a menyország knyhájáról érkeztek! Mindenféle volt, amit csak…

Elfogyasztotta enyhén megpirult Tortilláját, bár mint utána bevallotta magának, már nagyon unta, összepakolta az úticsomagot és elindult. Felszállt a madridi vonatra, elszáguldott Ávila mellett, nézte a peronon futkosó embereket, és érdekes kalandja akadt. Történetesen, hogy a…

Tegnap volt 8 hónapja, hogy Csandra meg én Mi lettünk. Fura, hogy tegnap pont nem is beszéltünk egymással. Pedig hiányzott. És aggódtam is, hogy mért nem ír. Most kapom vissza a sok nemtörődömséget, amikor nem írtam sosem a szülőknek, ők meg idegeskedhettek, amíg jól…

Bocsánat a cím miatt. Mármint ezt a bejegyzést Csandrának akartam írni, és már milyen akkor hogy egy kispál számból szedek címet neki?! De ez a szám egyszer nagyon fontos volt. Mert volt a koncerten is, és akkor a kivetítőn mutattál, hogy legyek mennek át ott. Mert ha valakinek…

Most törtét az, hogy elkezdtek történni a dolgok. Akarom mondani, el kezdtek történni a dolgok velem. Nyilván, rajtam kívül már elég régóta van világ, és halad a maga útján. És persze az is egyértelmű, hogy az velem is kapcsolatba hozható egy-két esemény, ugyanis ha nem így…

Vasárnap volt, és az ébresztőóra akkor csörgött, amikor az első számjegy 4 volt. Na jó, a folytatás 50, de ez a lényegen nem változtat, szóval hogy négy óra kettő, vagy húsz vagy ötvenkilenc. És felkeltem. És megmosakodtam. És megittam a kávémat, bár tudatában voltam, hogy…

Így jellemezhetők a npaok, egyszer lefelé tartok, aztán elindulok fölfelé, és kisebb vagy nagyobb magaslatok megmászása után újra lefelé haladok. Ilyen az utam itthonról az egyetemre, de a lélek homályos világában úgy szintén. Egyik nap egészen nekikeseredtem a világnak. Úgy…

Úgy döntöttem, hogy elmegyek Ávilába. És elmentem. Na jó, a vonat vitt. Nem is tudom, most hogy így hirtelen akarok írni, nem jönnek a gondolatok. A manóba. Azt hiszem ez is kapcsolódik ahhoz, hogy Ávila nem volt rám olyan nagy hatással. Az meg lehet hogy kapcsolódik ahhoz, hogy…

Honnan is? Hajajj. Eltelt az első tanítási hét. Nem tudom, hogy saját előrehaladásomnak köszönhető-e, de egyre többet értek az órákból. Mondjuk a többi beszédekből is, szóval ez jó jel. Hét elején nem ettem eleget, és rossz volt a kedvem is, mert semmit nem sikerült…

Hétfő van. Az első tanítási nap. Jeles esemény. Úgy indultam neki, hogy lesz vagy 6 órám. Ehelyett lett kettő. Azokból se sokat értettem. Ezek a tanárok sportot űznek belőle, hogy suttogva beszéljenek. Pedig hát a spanyol nép nem arról híres, hogy milyen halk szavú, és mégis.…

Egyedül töltöttem a hétvégét. Itthon. Gondoltam, hogy felhívok majd valakit, hogy csináljunk valami közös programot, de nem tettem. Csendre vágytam. Arra, hogy én oszthassam be az időmet, és akkor és azt tehessek, amihez kedvem támad. No meg hogy foglalkozhassak a kötelességeimmel…

Pedig úgy akartam, hogy azt írhassam, hogy „az ötödik éjjelen/volt már albérletem”. (Kezeket fel, aki érti, miért?!) Szóval van. Remélen nem az lesz a következő bejegyzés, hogy „egy hirdetés/kéne egy ház falán…” Bár most épp nagyon rossz zenét…

Életemben először elhatároztam, hogy taxiba ülök, és az állomáson nem volt taxi. Eképpen kunyeráltam térképet, és végigvonszoltam a mintegy 30 kilós bőröndömet a mintegy 35 fokos Salamancán. De ez csak akkor kezdett aggasztóvá válni, amikor már közel a végkifejlethez…

Na most akkor ömlesztve írom, nincsen itt idő finomkodásra. Ideértem. Addigra már elmúlt a pityereghetnékem. A repülőút egyébként szép volt nagyon. De ez nem jó kifejezés. És nem is nagyon tudom leírni, aminek a hátterében az áll, hogy nem igazán akarom, mert az elcsúfítaná…

Nem akkor tudhattam meg, hogy mit kezdenék egy halálközeli élménnyel, amikor kilógttak egy telefontoronyból. Az semmi. Tudod, hogy biztonságban vagy. Csak játék. Nézelődés. Más az, ha az ember egy igazán hosszú és bizonytalan útra készül… Először nem vettem komolyan,…

Elkószáltam, leestem a hegyről, megdorgáltak, útálatos voltam, szédelgek, hiányzik Csandra királyfi, s a mozdulatok egyre nehezebbek. A szavak ólmosan hullanak alá. 

A sötétség fátyla borult a falura. Szóval beesteledett. A falu szélén áll egy öreg ház, neve Fodor Kúria. Ablakain fény szüremlik ki. Ha benézünk hosszú asztalt látunk fehér abrosszal. Az asztalnál négyen ülnek, két férfi és két nő. Frizbiznek. Hol máshol történhetne ez…

Mintegy 18 óra otthonlét után újra elindultam. Irány: Dél. Előtte még elbuszoztattuk Csandrát hazafelé. Persze már most hiányzik. Már akkor hiányzott, amikor helyet keresett a buszban. Szóval ebédre érkeztem, kipakolás, nézelődés, gondolkodás, pihenés. Elhatároztam, hogy…

Felejthetetlen első közös, illetve hármas nyaralásunkról szól eme rövid beszámoló. A résztvevők Csandra, Imi, meg jómagam voltunk. No meg még sokan mások, akik szembe jöttek az úton… Kedden Szegedről Pécsre száguldottunk. Tettünk egy sétát a Mecseken, és megtaláltunk…

Egy teknőc szalad át az úttesten. Fut, szalad, kapkodja a pici kurta lábait, de csak nem halad elég gyorsan. Autók száguldanak el fölötte iszonyatos robajjal. Egyszer csak feltűnik az útok három rohanó alak. Egy férfi és egy két lány. Eszeveszett vágta. Szemből újabb autók…

Hajnali 5kor indult a vándorcirkusz. Éppen hogy befértünk az autóba. Igazából csak mikor már célba értünk, tudtam meg, hogy nem egészen. „ A kajakokat mindenképp magunkkal kellett hoznunk, mert abban egy csomó cucc van.” Szóval a két hajó a tetőn tele volt pakolva…

Pécsen vagyok, itthon. Hát igen, pécsi lány vagyok, itt születtem, na jó, gyerek nem itt voltam. Vokányban másztam először fára, és ott estem először igazán nagyot biciklivel, persze az is legalább annyira megmagyarázhatatlan volt, mint az összes többi esésem, és az is itt…